Aptamer jellemzési elemzési szolgáltatás

Az Alpha Lifetech évek óta nyújt aptamerekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, és jelenleg átfogó aptamer-fejlesztési sémákat kínál, mint például aptamer-szintézis, SELEX szűrés, nagy áteresztőképességű szekvenálás, valamint aptamer-optimalizálás és -jellemzés. Az aptamerek szűrésére szolgáló SELEX módszer előnyeire építve az Alpha Lifetech további aptamerek szűrési módszereit is kibővítette.

Bevezetés az aptamer jellemzési elemzésébe

Affinitás-ellenőrzés

Az optimalizált aptamer affinitást az aptamer kötődési vizsgálat releváns technikáival igazolták. Ilyenek például az izotermikus titrációs kalorimetria (ITC), az áramlási citometria (FCM), a felületi plazmon rezonancia (SPR), a mikrofluidika stb. Az aptamer affinitását általában a disszociációs állandóval (KD) fejezik ki, amely egy fizikai mennyiség, amelyet a molekuláris disszociáció mértékének számszerűsítésére használnak egy reverzibilis reakcióban. Minél kisebb a KD érték, annál stabilabb a komplex, azaz annál erősebb az affinitása; fordítva, minél nagyobb a KD érték, annál instabilabb a komplex és annál gyengébb az affinitása. Ez a lépés kulcsfontosságú az aptamer teljesítményének azonosításához, biztosítva az aptamer affinitásérését, és azt, hogy a gyakorlati alkalmazásokban nagy affinitással és szelektivitással kötődhessen a célmolekulához.

1. ábra Az aptamer affinitásérés folyamata. Forrás:Kinghorn AB, Fraser, Louisiana, 2017.

Funkcióellenőrzés

Az affinitás-ellenőrzésen túl az aptamer funkcióját is ellenőrizni kell. Ez magában foglalja az aptamer stabilitásának, specificitásának és más molekulákkal való kölcsönhatásainak ellenőrzését egy adott környezetben. A funkcionális ellenőrzés eredményei közvetlenül befolyásolják az aptamerek értékét a tudományos kutatásban és az ipari alkalmazásokban.

Specifikus ellenőrzés

Versengő kísérlet: Az aptamer azon képességét, hogy egy adott célponthoz kötődik, más hasonló célpontok jelenlétében értékelik. Ha az aptamer specifikusan kötődik a célpont molekulához más molekulák interferenciája nélkül, az azt jelzi, hogy magas specificitással rendelkezik.

Keresztreakciós kísérlet: Az aptamert egy sor rokon vagy nem rokon célponthoz kötik, hogy megállapítsák, csak egy adott célponthoz kötődik-e, és ezáltal ellenőrizzék a specificitását.

Stabilitás-ellenőrzés

Nukleáz lebontási kísérlet: Az aptamereket különböző nukleázkoncentrációknak tettük ki, és megfigyeltük a lebomlását. A lebomlás mértékének összehasonlításával különböző időpontokban az aptamer antinukleáz lebontási képessége értékelhető.

Hőmérséklet- és időbeli stabilitási kísérlet: Az aptamert különböző hőmérsékleti és időbeli feltételeknek helyezték el, hogy megfigyeljék szerkezeti és funkcionális stabilitását. Ez segít meghatározni az aptamerek optimális tárolási és felhasználási körülményeit.

Biológiai aktivitás azonosítása

A megfelelő módszert általában a nukleinsav-aptamer specifikus alkalmazási célja szerint választják ki.

(1) Molekuláris szintű tesztelés: Molekuláris biológiai technikák, például gélelektroforézis, Western blot stb. alkalmazása az aptamer és a célmolekula egyesülése után képződő komplexek kimutatására, vagy a célmolekula expressziós szintjében az aptamer által okozott változások kimutatására.

(2) Sejtszintű tesztelés: Sejtkultúra-technológia alkalmazásával az aptamereket célsejtekkel inkubálják, hogy megfigyeljék a biológiai változásokat, például a sejtmorfológiát, a proliferációt és az apoptózist, és értékeljék az aptamerek biológiai aktivitását.

(3) Állatmodell-tesztelés: Megfelelő állatmodellekben nukleinsav-aptamereket injekcióval vagy gyógyszeradagolással adnak be, és az állatok fiziológiai indikátorait és kóros változásait figyelik meg az aptamerek biológiai aktivitásának és biztonságosságának in vivo értékelése érdekében.